Annyira haragszom Fenyő Miklósra a nyolcvanas években elkövetett merényleteiért, hogy muszáj ezt ezen a helyen kijelentsem!
Amikor úgy érezte, a rock and roll már nem menő, bepróbálkozott mindenféle akkor divatos gagyival, csak hogy valahogy felszínen maradjon. Később persze rájött, hogy hazánkban ő végül is lehet R'n'R ikon, s ebből ragyogóan meg tud azért élni. Inkább vissza is tért a kaptafához, de addigra életre keltette a magyar Dieter Bohlent (ráadásul párban), aki csak abban különbözik az igazitól, hogy ezen látszik is, hogy mekkora gagyi.
Emlékszem, amikor a híres Modern Hungária együttes megszűnt létezni, ezek ketten minden popdalfesztiválon (például a Rákóczi nevűn) elindultak, de nagyrészt a középdöntőig sem jutottak. Persze nem értették, miért nem kellenek ők, akiknek pedig (saját állításuk szerint) generációk nőttek fel a dalaikon! Na igen: minden rosszul sikerült megmutatkozás után összebarkácsoltak gyorsan egy gyereklemezt, mert Dévényi Tibi bácsi óta tudjuk, hogy a gyerekeiket abajgató szülők a legjobb vásárlóerői bárminek a leginkább minden értelmet nélkülöző elemes "játékoktól" az értelmetlen szövegű, nem létező ikonállatokat megtestesítő "zenékig". (most eszembe jutott a Dolly Roll Tipi-tapi Dínója is, meg Eszményi akkorisvidéki lány Viktória nagyszerű gyerekdalai). A filmesek is tudják: "tegyél a filmedbe egy gyereket meg egy kutyát, és biztos a siker".
Attiláék most Ausztriában próbálják rontani a közizlést, bár kiváncsi lennék, hogy bírkóznak meg németül olyan mély gondolatokkal, mint a "gyere velem, ne félj hát, ez a jó kis tánc, ami kell nekem". Mindamellett néhány eset tanúsága szerint nem tettek le arról, hogy esetleg újra megostromolják az itthoni kultúra fellegvárait is. Tán tudják, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, legfeljebb mikor hazalátogat. Bár ez elsősorban a tehetséges emberekre vonatkozik. Úgyhogy nagyon remélem, hogy bástyáink kitartanak! A dilettáns nem önmagában azért veszélyes, mert nem ért ahhoz, amit csinál, hanem azért, mert mindeközben azt hiszi, hogy sokkal jobban ért hozzá bárkinél. Ha kell inkább veszek egy jegyet valamelyik ausztriai koncertjükre védelmi pénz gyanánt - vállalva osztrák sorstársaim rosszallását. Akkor legalább meg is érteném a titkot, hogy lehet, hogy ez a páros még mindig nem tűnt el nyomtalanul a süllyesztőben - mert ezen kívül semmi elképzelésem arról, honnan szedik a pénzt és a támogatást az új és újabb megmutatkozásokhoz.
Isten mentsen minket attól, hogy valakinek is eszébe jusson megvenni őket. Nem árt zenei téren is kialakítani a "tudatos vásárló" fogalmát.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.