Ismerősöktől idézek:
- Mikor van anyák napja?
- ?
- 9 hónappal apák napja után.
Miért csak az "apák napja" lehet zavartalan? Legyen az "anyák napja" is az!
"Most nyomjon apuka!"
Az utolsó mondat milyen hihetetlenül hangzik... Ezek kapcsán pedig újra előkerült bennem.
Lehet-e egy természetes folyamatot tudatosan kívülről uralni, és vajon nem vezet-e a legtöbb esetben valami bakihoz, nem hátráltat-e, ha ebbe mégis beleszólnak? Egy pornószínésznek talán megy, de lehet, hogy náluk is sok minden egyéb kell hozzá.
Ha nekem azt mondanák, hogy megadott időre (nyilván lefektethető egy előírt protokolban, hogy mennyi a helyesnek és biztonságosnak tartott hosszúság) produkálnom kell, bíznék abban, hogy ez menni fog. Kitűznék az időpontot - nyilván nagy pontossággal ki lehet számolni, hogy mikorra készült fel a szervezetem. A megadott időben aztán be is vonulnék.
Közben azért benézne az orvos és megmérné, hogy hány ujjnyi, hogy rendben van-e minden, rácsatolna az ágyékomra egy műszert, ami idegesítően csipog, de legalább nagyon biztonságos, mert ellenőrzi a kis ebihalak hőmérsékletét és felügyeli biztonságukat. Eközben azért az engem támogató nőt arrébb zavarnák, hiszen útban van (20 éve még be sem engedték, ott neki nincsen helye, ezt nekem egyedül kell intézni) felkapcsolnák a villanyt, hogy jobban lássanak. Adnának valami szert is, ami gyorsítja a folyamatot, erősíti a "tágulást", aggódó tekintettel egymásra néznének és tanakodnának csendben - valószínűleg elkapnék néhány latin kifejezést - s elmondanák, hogy igyekezni kell, mert fáradok és nem elég előrehaladott a folyamat, ha pedig eltelik még ennyi, s ennyi idő... hát valószínűleg valami orvosi beavatkozásra lesz szükség.
Nos ebben az esetben nem vagyok benne biztos, hogy tudnék produkálni. Később nyilván hálás lennék az orvosnak, aki mégis elhárította a bajt és anyák napjára rendben is lettünk. Tudnék róla, hogy vannak, akiknek ez orvosi segítség nélkül valóban nem jön össze, amiről ők már előre tudnak is nagyrészt, s tán nem gondolnék arra, hogy otthon 5 perc alatt sikerült volna. Egy mosoly, egy meglebbenő hajtincs, egy illat... és az apák napja boldogan telik.
Tudnék talán külföldi statisztikákról, ahol az emberek százezrei így csinálják... de hát nálunk nem adottak ehhez a feltételek. Keményebb a kerevet és messzebb is van a videotéka, ha baj van. Az utak állapotáról nem is beszélve.
Mondanám, hogy Béla pásztor évszázadok óta elvolt a szénakazalban bár, de hát tudjuk, hogy számos probléma is keletkezett belőle. Sejtem, hogy nem abból, mert más lett volna Julcsa ágyéka, hanem abból, hogy akkor se szaladhattak volna tékába, ha tényleg kell, ugyanis nem volt téka. De hát ehhh, mit izélek én itten? Nem sokkal biztonságosabb így, ahogy most van?
Egyet is értenék én az apák napját otthon töltő eszementeknek segítő vajákos boszorka elégetésével.
Ha valaki nem értené miről írtam, dobjon egy üzenetet és megbeszéljük.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal